A Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz célja kettős: egyrészt létrehozni a magyar nyelvű hétköznapi társalgások első olyan adatbázisát, amely Budapesten élő fiatalok egymás között folytatott nyelvi interakcióiból épül fel, és sokféle korpusznyelvészeti elemzési szempont érvényesítését teszi lehetővé. Másrészt a létrehozandó korpuszt a társalgáselemzés keretében a (társadalmi) nem, a szexualitás és az etnicitás konstrukciói mentén vizsgáljuk, azaz arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként jönnek létre, változnak vagy válnak kérdésessé társadalmi kategóriák – például a maszkulinitás, a nőiség, a hetero- vagy homoszexualitás, a cigány vagy más etnicitás – a mindennapi társalgások során.
Kutatócsoportunk egyik fő célkitűzése a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz (a továbbiakban: BEKK) kialakítása, amely a vizsgálatba bevont nyelvhasználók hétköznapi társalgásainak rendezett, annotált és kereshető adatbázisa kíván lenni. Másik célkitűzésként a korpusz elemzése során kutatásunk a következő főbb kérdésekkel foglalkozik:
- Hogyan hozzák létre a társalgás során a résztvevők a nemet, a szexualitást és az etnicitást? Hogyan teremtik meg a társalgások résztvevői a maguktól értetődő kategóriák világát? Mit kezdenek azokkal a helyzetekkel, amelyekben e magától értetődőség megkérdőjeleződik?
- Hogyan jelennek meg az interakció során olyan makroszociológiai szempontok, mint a hatalom, az egyenlőtlenség, az előítéletesség vagy az ellenállás? Milyen kapcsolat van a társalgások kategorizációs folyamatai és e makrofolyamatok között? Megjelenik-e ezekre való reflexió a résztvevők részéről, és ha nem, mi alapján állíthatjuk, hogy szexizmus, homofóbia, “cigányozás” stb. van jelen a társalgásban?
- Mi tekinthető relevánsnak a nem, a szexualitás és az etnicitás szempontjából a társalgás során? Hogyan dönthető el, hogy valamely attribúció a cselekvésként felfogott társalgás menete szempontjából jelentős?
- Milyen párhuzamok és különbségek figyelhetők meg a nem, a szexualitás és az etnicitás társalgások során megvalósuló konstrukciójában? Hogyan alakulnak a különböző kategóriák a társadalmi egyenlőtlenségek létrehozásával összefüggésben?
A BEKK rögzített és lejegyzett spontán beszélgetésekből, valamint a spontán beszélgetések résztvevőivel készített szociolingvisztikai interjúkból áll.